Archive | Uncategorized RSS feed for this section
Kép

diane di prima ihlette, részlet no.6

10 nov

Kép

diane di prima ihlette, részlet no.5

8 nov

Kép

diane di prima ihlette, részlet no.4

5 nov

Kép

diane di prima ihlette, részlet no.3

3 nov

Kép

diane di prima ihlette, részlet no.2

31 okt

és a többiek

28 nov

Incze Mózes:
érdekes, mondhatni szürreális
http://www.inczemozes.hu/paintings.html 

Kucsora Márta:
tipikusan olyan képek, amik közül alighanem bármelyiket kiraknám a nappalimba a házamban
http://www.kucsoramarta.hu/hu/paintings.html

Adorján Attila:
szeretem a nőábrázolásokat, mellesleg tavalyról ismerős…
http://www.adorjanattila.hu/?mod=gallery&lang=hu

Idén ennyi a beszámoló az Őszi Tárlatról, természetesen rengeteg név szerepel még a noteszemben, akiknek sajnos nincs fent festményük, vagy csak rossz minőségben a neten. Vagy egyáltalán nincs semmi róluk. Pedig léteznek. Nincs mese, el kell menni az Alföldi Galériába, december 4-ig van még idő!

szabó franciska

28 okt

 

 

Ez a kép egy ablakban van kiállítva, ilyen érdekesen, először fel se tűnt, hogy ott van. Szóval nagyon ötletes, megminden. Amúgy nagyon tetszik a többi képe is.

 

http://www.szabofranciska.hu/

czene márta

25 okt
Az egyik kedvencem idén a Titok című képe, annyira szépek a színei és annyira anyagszerű az ábrázolás. A 2004-2006 mappában található egyébként. És elnézegetve a többi sem rossz, sőt:

day 12 – Első

12 jún

Hohó! Első… Mi? Csók, vagy több, pasi, barátnő, szerelem, kedvenc akármi? Inkább valami aktuális. Ma adtam az első vacsorámat. Nem volt teljes menü, még desszert sem volt, de az étvágy, majd a telt pocakok megvoltak. És azt hiszem a vendégeim kielégültek lehetnek, mert nagyon finom carbonara spagettit hoztunk össze Ciccel, amolyan pünkösdvasárnapi estebéd. Mondanom sem kell, alig várom hogy azt a sok mosatlant eltüntessem. Szörnyű. Néha jól esne egy mosogatógép vagy valami más csodamasina. Szóval sikeres este volt, éjfélig meg sem tudtam szabadulni tőlük. Ilyen ez, ha az ember leül a barátaival TV-t nézni… 🙂

day 11 – Ami miatt sírni tudnék

11 jún

Még sosem írtam úgy, hogy valaki itt alszik a szobámban mögöttem, mert egyedül valahogy felszabadulnak a gondolatok, de nem fogom elkergetni Cicát. 🙂
Az emberek ostobasága. Egyszerűen képtelen vagyok elviselni, amikor egy evidens dolgot nem bírnak felfogni vagy elfogadni, és ragaszkodnak a saját hülyeségükhöz. Ilyenkor jön a tehetetlenség érzete nálam, hogy hiába minden észérv, márpedig a tehetetlenségnél aligha van rosszabb.
A magány. Nem sokszor szoktam magányosnak érezni magam, és ha épp igen, akkor is általában bebeszélem magamnak, de az egyik legnagyobb félelmem az, hogy egyedül maradok. És itt nem egy üres lakásra gondolok, hanem arra, hogy nem érzem, hogy bárkire is támaszkodhatnék, vagy bármikor lenne valaki, akivel elmennék limonádézni egy jót, vagy ilyesmi. De szerencsére erre még nem nagyon volt precedens, sőt, és ezt le is kopogtam most.
De életvidámságomat nem sokszor vesztem el, most pedig épp szárnyalok, úgyhogy ez a téma itt most ki is fújt nálam.