Archívum | műveim RSS feed for this section
Kép

diane di prima ihlette

29 okt

Évértékelés 2010

31 dec

Ez az év nekem olyan volt, mintha két évet tettünk volna egybe. Mert ahogy kezdődött, nagy szerelemmel meg rózsaszín köddel, na pont teljesen ellentétesen végződik. Talán nyár végén lehetett ez a hasadás, amikor kezdtem átértékelni a dolgokat. De ez teljesen mindegy. Voltak kisebb fellángolások is, volt, amit nem értek, miért, és volt, ami még most is tarthatna. De azóta már tanultam hibáimból, és nincs idő keseregni, főleg, hogy ma van 2010 utolsó napja. Az év harmadik harmadát fiúk közt töltöttem, mivel barátnőim kimentek Dániába. Nem érzem úgy, hogy elfiúsodtam volna, vagy valami, de ők azt mondják, hogy de. Sokat tanultam tőlük, úgy érzem, és nagyon-nagyon szeretem őket, mint a fiaimat (vagy éppen bátyjáimat, ha épp én voltam kiszemelve áldozatként).
A nyarunk is mozgalmas és történésekben gazdag volt, de most hagy ne vegyem elő a naplómat felidézni ezeket a sztorikat. Sokat buliztunk, ja és szépen lebarnultam, élvezet volt fehér ruhában lenni :-).
Szóval személyiségfejlődésem úgy vélem szembetűnő, és talán vannak személyek, akik szerint rossz irányba tartok, de szerintem nem, és ameddig a barátaim nem szólnak, addig minden okés.

Na itt vannak 2010 leg-jei:

Legszebb nap: nem emlékszek, de biztos sokat nevettem és valószínűleg nyáron lehetett

Legrosszabb nap: akkor aznap úgy gondoltam, hogy amikor a nagy szerelem végetért, de most úgy gondolom, hogy minden nap, amikor kémia vagy fizika dolgozatot írtunk

Legszebb reggel: amikor elmentem a fiúkákkal horgászni 😀

Legjobb buli: egyértelműen a búcsúbuli a Raktárban

Legjobb házibuli: ROBI! De hogy melyik, azt nem tudom. Talán a születésnapja, vagy valamikor tavasszal 🙂

Legszebb hely, ahol idén jártam: Prága! Vissza akarok menni, olyan jól elvoltunk

Legviccesebb helyzet: talán mikor Prágában megismerkedtünk az olasz srácokkal. Más most nem jut eszembe, de nagyon sok ilyen volt

Legszerencsétlenebb helyzet: amikor úszás óra után megjött

Az év felfedezése: az Északi Korona és a Kis Medve a csillagos égen. Meg az, hogy érdekel a csillagászat

Az év csodája: Perseida meteorraj augusztusban idén is, meg az, hogy találtam egy olyan csodaszép cipőt, amilyenre vágytam (H&M)

Legmeghittebb beszélgetés: amikor elmentünk Robihoz páran, és kint az udvaron arról beszélgettünk, hogy ki hogy képzeli el a másikat 10 év múlva

Az év meccse: VB döntő, és a kedvenc Jókaink bármelyik meccse

Az év tanulsága: aki nincs fent Facebook-on, az nem létezik; amit nem talál a Google, az szintúgy nincs. Meg az ésszerű gondolkodás fontossága, és a következmények felmérése. De talán a legeslegfontosabb dolog: Minden fejben dől el!

Legfurcsább dolog: sátorozni az iskolaudvarban…

Legjobb koncert: Málna koncertek!!! Egyértelműen…

Az évben elért akármi suliban: angol fordítóversenyre elmentem. Helyezett nem lettem, de nem is azért volt jó, hogy ott voltam ;-P. Ja, és kémia 5-ös dolgozat

Az év új barátja: G. Bencét lehetne mondani, de nem a Pincéje miatt, meg tulajdonképpen annyira nem barát, csak jobba lettünk vele, mint voltunk. Eszembe jutott, ki az új barát: Hakima! 🙂

Elvesztett barát: nem, ilyen nincs. Na jó, van, de az okok nem publikusak, és hosszú sztori. Sajnálatos a dolog, de ez van 😦

Legfontosabb feladat: angolt tanítani kissrácoknak zsebpénz-kiegészítésképp; élvezni az életet

Amit a legjobban vártam: utazás Prágába; nyár; hogy hazajöjjünk Görögországból (bocsi); VB döntő; szülinapom; meg úgy általában a hétvégére betervezett partik, koncertek; a 13.-osok szalagavatója, ami nagyon jó volt; sulis Ki Mit Tud?

Amit a legjobban várok: a bálak, és hogy lássam a srácokat táncolni; meg a nyár, hogy összejöjjön a balatoni kiruccanás

2010 legjobbja, akármilyen kategóriában: TI vagytok, édeseim! (Jaj de csöpögőőőőőős…)

Célok 2011-re:
nagyon jókat bálazni; leérettségizni angolból középszinten; eljutni Balatonra a többiekkel; megtanulni festeni és rajzolni jól; meg persze a tanulááás…; leadni az úszógumimból; továbbra is tanítani; a szingli létet is unom kicsit; valami normális koncepciót találni ennek a blognak; de mindenekelőtt: Élvezni az élet apró örömeit!

És most, hogy kellően elbúcsúztam az évtől, elkezdhetek ráhangolódni az év utolsó nagy partijára. Sziasztok!

A blogírás művészete

28 Sze

Jajj, ma nagyon mozgalmas napom volt! Ugye felkeltem 6:36-kor, de nagyon fáradt voltam, mindenesetre elkészültem, és 7:42-kor lementem a ház elé és az egyik barátommal elindultunk iskolába!

Nagyon izgalmas volt, bár a matek mintha kicsit unalmas lett volna. Egyébként 11:43-kor megvakartam a fülcimpám. Futottunk 2000 métert is, 12:35-kor meg köhögtem egyet, remélem nem vagyok beteg.  A fizika egészen lekötött, óra közepén viszketett a lábam, ki van száradva a bőröm… Aztán még tesink is volt, röplabdáztunk, amit én nagyon szeretek, bár elég bénácskák voltunk ma, de majd gyakorolunk, és megint jók leszünk, és majd megint megyünk versenyre, amit remélhetőleg nem utolsóként zárunk, mint tavaly, jajj de várom már. Kondiztam ma, 18:21-kor megszólalt a Hound Dog a magnóban. Szeretem ezt a zenét. Most meg 20: 29-től kezdve 20:53-ig folyamatosan hapciztam. Lehet mégis csak beteg leszek. Na majd kiderül, pusziii 🙂

Éljen az énblogírás senkit-sem-érdekel alműfaja!

Factory girl

18 Sze

Új ötletek, új koncepció és szemszög, forgatókönyv nélkül, szabadon akárkivel és akárhogy. A mondanivalót meg mindenki leszűri magának, mert majd mindenki beleképzel valami fontosat. Pedig nem lesz semmi üzenete. Jó sem lesz, csak fekete-fehér képsorozatok, tele hibákkal, olyan Warhol-osan.  

Reklám.

Forgatás

1 Júl

Csapó 2, csapó 3. Azt hiszem ezekről nem is írtam, pedig folyt a munka. Azt nem mondanám, hogy javában, mert a kettő közt volt pár hetes szünet, de az anyagot már felvettük, már csak a vágás van hátra. Azt majd miután hazajöttem.

Úgyhogy köszönöm a két (!) színészem közreműködését, Zoltán és Lilla, és Robinak az operatőri munkáját, meg majd a vágó szerepét. Szerintem jó munkát végeztünk, és a kedvem sem ment el végül a filmezősditől.

Premier is lesz, majd valahol valamikor valakinél ( 🙂 ) megnézzük a végeredményt. Izgalmasss 🙂

Prága, Károlyi híd

17 jún

Rég volt tutorial, úgyhogy most tessék, csináltam egyet. (Vízfesték)

1. Szokásosan választottam egy képet alapnak. Mivel régóta le akarom festeni Prága egyik nevezetességét, és egyelőre megfelelő képet csak a Károlyi hídról találtam, így a választás is erre esett http://www.watercolour-landscapes.co.uk/prague4.jpg

2. Ceruzával a vázlat, nem kell részletesen, csak a körvonalak.

3. Először a hidat festjük, vízzel először “lealapozzuk”, majd okkersárgával festjük. Nem baj, ha nem lesz egyenletes, sőt ne is legyen az. Egy kis sót is rakhatunk a még vizes részletre, azzal kavicsszerű hatást érhetünk el (nekem nem nagyon sikerült most…).

 

4. A messze lévő épületeknek is sárgást színt adjunk, de halványan, a levegőperspektíva miatt (távolabbi dolgok halványabbak és kékesebb színűek – művtöri verseny ftw). Majd kis kéket is rakjunk rájuk, kiemelve a geometriai formákat, valahogy így:

* Mivel az a torony a híd része, és előrébb van, így lehet erősebb sárga.

5. Kék és barna színek hozzáadása után:

 

6. Mondtam már, hogy simán enyhén vizes ecsettel lehet elmosni a színeket? Hát most már ezt is tudjuk, jöhetnek a szobrok, a legmesszebbi halványabb és fokozatosan erősödnek.

 

7. Jöhetnek a részletek folyamatos kidolgozása, az ablakok, majd a lámpák.

 

 

 

8. Majd az ég kékkel és sárgával:

 

És teljes egészében ilyen (szégyellem bevallani, de belenyúltam egy kicsit Photoshoppal, hogy olyan legyen, mint élőben):

Péntekről

5 jún

Rafkós nép ez a csóró, buta, szánalmas nép. Szegény fiúnak hiába van egy táblához hozzálakatolva a biciklije, ők azt is megoldják 5 perc alatt. Két nyári munkájába került a srácnak a bicikli. 5 perc alatt sehol nincs. Mi kell még? Egy pitbullt odaállítani, hogy őrizze a bicajokat? Gyűlölöm, hogy vannak ilyen emberek. Ilyen közel. Szánalmas 🙂

Ha látjátok, akkor szóljatok (vagy Jovan Petinek). Akkor is, ha hasonló típus, valószínűleg átfestik, már ha még ebben a városban van.

UPDATE: Ajánlom a kommenteket 🙂

Forgatás, csapó 1

3 máj

Forgatáson nagyon is jól elvoltunk, és ahogy képzeltem, Zé nagyot alakított. Bár nem sok mindent kell csinálnia, csak melankólikus fejet vágnia, meg nem röhögnie. Az embereket is sunyiban sikerült felvennünk, miután két kedves(nek tűnő) nő visszautasította, hogy szerepeljenek. A jó önbecsülés hol marad? Izgatottan várom a következő forgatást, ami szerdán esedékes előreláthatólag.

Képek

22 Már

Egy kis vidámabb téma: deviantArt-on új album, pár Prágában készült kép, ami megállta a helyét. Egy kis Photoshop rásegítéssel persze. Egyébként még mindig ajánlom nektek oldalt a linket dArt-ra, szoktam néha-néha frissíteni.

DeviantArt

4 Már

Kapcsolódva az előző bejegyzéshez, gondoltam felhívom a figyelmet a jobb oldalon lévő deviantArt linkre, ami a képeimhez vezet. Ha valakit esetlegesen érdekelne.