Ne tudjátok meg, mennyiszer kitöröltem azt, amit ide írtam volna eredetileg. Mi is a legfontosabb az életben? Eltekintve a tárgyaktól, mint pl. a telefon, vagy ruházat (bocsi, én ezek nélkül nem hagyom el az otthonom), tényleg nem tudom eldönteni. Vagy leírni. Mindennap új, és mindennap új tapasztalattal gazdagodok, és a nyitottság, ahogy hozzáállok, szerintem fontos. Márha épp nincs olyan rossz napom, hogy inkább maradok egésznap a 4 fal között – ekkor a nyitottság ugye valahol messze jár.
A képesség arra, hogy megtaláljuk a szépséget a világ legeldugottabb helyein is, legapróbb teremtményeiben, legváratlanabb helyzeteiben. Mert szerintem aki megtalálja a dolgok természetes szépségét, az képes igazán a boldogságra. Már pedig mi lehetne fontosabb ennél? Aki boldog, annak meg van mindene. És a jókedv átragad a környezetére, a fák virágba borulnak és az emberek szárnyra kapnak a felhők közt, mint a madarak.
Azt hiszem, túl sok Coelhót olvastam.
Édes élet 
Nem is lennék kíváncsi, ha nem így kezded a posztot, de így most már nagyon érdekel, hogy mi lett volna amit eredetileg írtál volna.
“megtaláljuk a szépséget a világ legeldugottabb helyein is, legapróbb teremtményeiben”
-> tücsköt, bogarat <-