Én

25 máj

Mert most én vagyok a lényeg. Na nem mintha önző embernek tartanám magam, de nem törődhetek mindig azzal, hogy másnak jó legyen, főleg nem akkor, ha ez az én boldogságom rovására megy. Persze én próbálkozok mindig, hogy adott helyzetben nekem is jó legyen, de nem mindig jön össze. Várni, várni a jóra, ami aligha jön el ebben a helyzetben, hát na azt utálok. Szóval hoztam döntéseket; hogy másnak helyes vagy nem helyes, az nem érdekel. Helyettem meg senki se mondja meg, hogy nekem mi a jó.
Ilyenkor csak egyetlen helyes reakció van mások részéről: örülnek, ha boldog vagyok, a többi nem érdekes. Na én őket hívom barátoknak. És amikor a majdhogynem legváratlanabb személy mondja ezt, akkor az képes bearanyozni a napom. A legjobb, amikor hálát érezhetek a szeretetükért. És ezt most fejezem be, mert nem a nyáladzás volt a cél, csak annak kihangsúlyozása, hogy ti többiek, nos, hogy is mondjam szépen, hogy le vagytok szarva? Á, sehogy, ez találóbb így 🙂

Reklámok

2 hozzászólás to “Én”

  1. Dávid 2010. május 26. - 14:12 #

    Beléd tényleg egy csöppnyi átérzés sem szorult.

    • lillla 2010. május 30. - 15:58 #

      Pedig átérzőbb vagyok, mint hinnéd, még a lelkiismeret furdalás fogalmát is nagyon jól ismerem

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: