Itthon, sajnos

21 Már

Több, mint félnapi buszozással indult az egész. Visszagondolva 3 órának tűnt csak, tehát élvezetes volt. Na meg a hülye fiúk Felvidékes Magyarországos dalai Pozsonyban (ami, meg kell hagyni, tényleg olyan Eurotúrás Kelet-Európás). Tehát, amint megérkeztünk Prágába, már tudtam, hogy olthatatlan szerelem lesz belőle. Szerencsére alig 200 méterre volt a megálló a szállástól (A-Plus Hostel & Hotel), úgyhogy a 600 kilós táskámat alig elfáradva vittem a vállamon.

Marietta, Luca, Evi, Dé, Cé meg én voltunk egy szobában. Esténként mi voltunk az átjáróház, mindenki nálunk tobzódott esténként, nem kis szemetet otthagyva. Na jó, arra mi is rátettünk egy-két lapáttal. A reggeli a kis pub-ban volt mellettünk, hangulatos volt.

A város pedig…. lenyűgöző! Tényleg szerelmes lettem, hihetetlen. Még az első este körülöttünk nézelődő, kicsit sem feltűnő zsebtolvaj banda sem zavart. Leírni vagy elmondani is lehetetlen, ezt látni kell. Még akkor is hiányzik, amikor arra gondolok, hogy naponta lesétáltunk 2354235345 km-t, a lábam azóta is rohad. Képeket nem tudom még, hogy felrakok-e ide, Facebookra tuti mennek.

Hiányzik. Kár, hogy vége. Jó volt ez az összezártság az osztállyal, mégha lassan az agyamra is mentek. Mi pedig, akik egy szobában voltak, megfogadtuk, hogy még visszamegyünk. Együtt.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: